Az emberiség nem engedheti meg magának, hogy tovább várjon a klímaválság kezelésével, mondja a legjobb tudós

Ha akkor cselekedtek volna a tudományon, a világ most sokkal biztonságosabb hely lenne. A tudomány egyértelmű – sürgősen szükség van az üvegházhatású gázok gyors csökkentésére. De évtizedeken át az éghajlatváltozás tagadói, amelyek közül néhányat fosszilis tüzelőanyagból finanszíroztak, támadták ezt a tudományt. Megpróbálták megakadályozni az éghajlat elleni fellépést. És sajnos a taktikájuk bevált – a polgárokat arra késztették, hogy azt gondolják, hogy a globális felmelegedés álhír, és a kormányok meggyőzése az üvegházhatású gázok kibocsátásának könyörtelen növekedéséről figyelmen kívül hagyható.



Forró levegő

Hot Air, Peter Stott könyve (Kép: Atlantic Books)

Ezeknek a klímatagadóknak a tettei mindannyiunkat veszélybe sodortak. Még novemberben a királynő személyes felhívásában arra buzdította a világ vezetőit, hogy „valósítsák meg az igazi államférfiúi képességet” és mentsék meg „törékeny bolygónkat” – ez egy előre rögzített videóüzenet a COP26 klímacsúcs küldötteinek, emlékeztetve őket arra, hogy „egyikünk sem fog élni”. örökké'.

A múlt héten Alok Sharma, aki a COP26 elnökeként tevékenykedett, arra figyelmeztetett, hogy ha a kormány nem összpontosít a nettó nullára, fennáll a veszélye, hogy a glasgow-i konferencián elért eredmények aláássák. A világ egyik vezető klímakutatójaként tudom, hogy a COP26-on megkötött megállapodásoknak sikerrel kell járniuk. Az emberiség nem engedheti meg magának, hogy tovább várjon a válság kezelésére.

25 év klímakutatás áll mögöttem. Elvégeztem az eredeti klímamodell szimulációkat, amelyek a természetes okokat nem magyarázzák a globális felmelegedésnek; Én voltam az első, aki egy extrém időjárási eseményt, a 2003-as pusztító európai hőhullámot, amely több mint 70 000 ember halálát okozta, összefüggésbe hozta az emberiség üvegházhatású gázok kibocsátásával. Tudom, mi történik bolygónkkal, és mit kell sürgősen tennünk, hogy megakadályozzuk, hogy a globális felmelegedés lehetetlenné váljon.



Ezért írtam a Hot Air: The Inside Story Of The Battle Against Climate Change Denial című könyvemet. Le akartam írni, mit láttam első kézből a tevékenységükből. Ez a felfedezés és az árulás lenyűgöző története.

De ez egyben a remény története is. A 2015-ös párizsi klímatárgyalásokon a kormányok azt ígérték, hogy a globális felmelegedést viszonylag biztonságos szinten tartják, hogy elkerüljék az éghajlatváltozás legrosszabb hatásait. Ezáltal mindannyiunknak lehetősége nyílik tisztább levegőt lélegezni és kevésbé szennyezett vizekben úszni, miközben fedőt tartunk a globális felmelegedés ellen. Eddig azonban az országok nem tettek elegendő kötelezettséget a kibocsátáscsökkentés tekintetében ahhoz, hogy teljesítsék ezt a vállalást.

A glasgow-i válságos tárgyalások még egy esélyt adtak a kormányoknak, hogy ezt a rövid időn belül megtegyék. Az alapvető tények évek óta ismertek. A természetes üvegházhatás a Föld felszínéről kisugárzott hő megkötésével lakhatóvá teszi légkörünket. Ezt az üvegházhatást azonban fokozza a fosszilis tüzelőanyagok elégetése és más emberi tevékenységek által kibocsátott üvegházhatású gázok. A légköri hőmérséklet már most is több mint egy fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időkben.

Ennek eredményeként a sarki jégsapkák olvadnak, a viharok egyre hevesebbek, a tengerek pedig emelkednek, elárasztva a part menti közösségeket. Ha a kibocsátások tovább folytatódnak, káros hatásaik súlyosbodnak. A mezőgazdaságot tönkreteszi az aszály, a városokat elárasztják az árvizek, az óceánok pedig elpusztulnak, ahogy a gyönyörű korallzátonyok, élénk tengeri közösségeik pedig elpusztulnak a fűtés miatt.



Csak a globális kibocsátás gyors csökkentésével és 2050-ig történő teljes megszüntetésével lehet elkerülni a legrosszabb hatásokat. Ez az az üzenet, amelyet én és tudományos kollégáim túlnyomó többsége évek óta közvetítünk a kormányoknak, a polgároknak és a médiának. Fájdalmunkért csalással vádoltak meg minket, megakadályoztak bennünket a beszédben és megfenyegettek bennünket.

1996-ban Ben Santer barátomat és kollégámat, Amerika egyik vezető klímatudósát hamisan vádolták az éghajlattagadók egy fontos ENSZ-jelentés elferdítésével. Emiatt majdnem elvesztette az állását, és az Egyesült Államokban az éghajlatváltozás kezelésében elért haladás évekre visszaesett. Aztán 2009-ben egy másik barátot és kollégát, Phil Jonest – Nagy-Britannia egyik vezető klímakutatóját – hamisan megvádolták adatok koholásával.

Alok Sharma

Alok Sharma, a COP26 elnöke késésekre figyelmeztetett (Kép: Getty)

Hónapokig tartó könyörtelen nyomás és támadások UTÁN a „Climategate” néven ismertté vált időszak alatt öngyilkos lett. Pontosan láttam, hogyan működik a klímaváltozás tagadása. 2004-ben Moszkvába utaztam egy tudományos találkozóra, amelyen brit és orosz klímatudósok vettek részt. A találkozót azonban Putyin jobbkeze, Andrej Illarionov eltérítette, aki összehívta a világ legjelentősebb klímatagadóit, hogy szálljanak szembe a brit delegációval.



Az Orosz Tudományos Akadémián lezajlott rendkívül drámai és terhes találkozás során megakadályoztak bennünket abban, hogy beszéljünk, és azzal vádoltak, hogy olyanok vagyunk, mint azok a tudósok, akik támogatták az eugenika használatát a náci Németországban. Mint egy régi típusú szovjet kirakatperben, nyomás alá helyeztek bennünket, hogy beismerjük kitalált bűncselekményeket, esetünkben azt, hogy mi találtuk ki a globális felmelegedést alátámasztó adatokat.

Nem tántorítottunk el amellett, hogy az üvegházhatású gázok mennyisége nő a légkörben, a hőmérséklet emelkedik és a tengerszint emelkedik. Ez egy globális fenyegetés, amelyet mindenkinek komolyan kell vennie, ragaszkodtunk ahhoz, hogy sürgősen tegyünk ellene. De ahelyett, hogy megengedtük volna az Orosz Akadémia előadóit, akik meséltek volna az országuk klímájában végbemenő drámai változásokról, kénytelenek voltunk meghallgatni a félretájékoztatást olyan emberektől, akiket a világ minden tájáról érkeztek.

A felszólalók között volt Piers Corbyn, az összeesküvés-elmélet híve és éles vagányellenes, aki azt állítja, hogy a Covid-oltások nanochip technológiát tartalmaznak, amely nyomon követi az injekciót kapott embereket. Akkoriban azt állította, hogy a napfoltok rúnáiból kiolvasva meg tudja jósolni a következő hónapok és évek időjárását. Vadszemű beszámolója szerint a kormányoknak rá kell bízniuk az éghajlat előrejelzésében, nem pedig az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) több ezer szakértőjében.

Egy másik felszólaló, Nils-Axel Morner svéd professzor azt állította, hogy a tengerszint nem emelkedik a bizonyítékok ellenére. Állítása szerint az árvíz veszélye nélkül az IPCC elvesztette a fogát.

Egy másik ellenszegülő, Richard Lindzen amerikai tudós Joseph Goebbelst, a náci propagandaminisztert idézte a tudomány elleni tirádájában. – Ha elég gyakran ismételsz egy hazugságot – mondta –, az emberek el fogják hinni. Véleményem szerint az ő oldaluk ismételgett a hazugságokat, nem a miénk.

Sajnos egy ideig sokan hittek nekik. Az éghajlatváltozás tagadását a fosszilis tüzelőanyag-ipar által finanszírozott lobbicsoportok sokasága támogatta. A Global Climate Coalition, a Scientific Alliance, a George C Marshall Institute, a Global Warming Policy Foundation, a Heartland Institute: mindezeket és még sok mást azért hozták létre, hogy szembeszálljanak az ember által előidézett éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos konszenzussal.

Nehéz volt elfogadni, de nekünk, tudósoknak folyamatosan ismételgetnünk kellett az igazságot abban a reményben, hogy végül, ahogy egyre többen látják saját szemükkel a bizonyítékokat, hogy mi történik, nekünk fognak hinni, nem nekik.

Donald J Trump érkezése az Egyesült Államok elnökévé a legalacsonyabb pontnak tűnt. Hivatalba lépése után gyorsan elvetette a klímatudomány eredményeit, és kivonta országát a párizsi egyezményből és a kibocsátáscsökkentési megállapodásból.

Tizenkét évvel azelőtt, a Climategate-ről szóló vita után, James Inhofe republikánus szenátor engem és 16 másik vezető éghajlatkutatót felvett az amerikai közvélemény állítólagos félrevezetése miatti esetleges bűnügyi nyomozási listára.

Mi történik ott, ahol élsz? Tudja meg az irányítószám megadásával vagy

Mi nem csináltunk ilyesmit. De az a fenyegetés, hogy Trump alatt egy republikánus adminisztráció utánunk fog menni – azok a tudósok, akik kimutatták, hogy tévedtek az éghajlatváltozással kapcsolatban – nagyon is valóságosnak tűnt.

Én és az összes kollégám fellélegeztem, amikor Joe Bident, nem Trumpot, teoretikust és Trumpot választották be a Fehér Házba. Ennek eredményeként az Egyesült Államok visszatért a klímatárgyalásokhoz.

Én is ott VOLTAM, ahogy már sokszor voltam ezeken a rendszeres konferenciákon, hogy bemutassam a legújabb tudományt a kormány képviselőinek. Az ellenzők ellenére úgy érzi, elérkezett az idő arra, hogy a világ óriási lépést tegyen az éghajlatváltozás terén.

Ha megvan az akarat, akkor megvannak az eszközök ahhoz, hogy jobbra változtassuk társadalmainkat. Villamosenergia-termelésünk nagy részét már most is megújuló energiával állítjuk elő. Azáltal, hogy megváltoztatjuk az utazási módot, hogyan fűtjük otthonunkat és mit eszünk, pénzt takaríthatunk meg, javíthatjuk egészségünket és megállíthatjuk a globális felmelegedést.

Jobban érezhetjük magunkat, ha tudjuk, hogy az eljövendő generációk, gyermekeink és unokáink, gyermekeik és unokáik ugyanúgy élvezni fogják az életet fenntartó bolygót, ahogyan nekünk volt szerencsénk. A tiszta éghajlat, mint amilyet őseink is ismertek számtalan generáció óta, támogathat bennünket abban, hogy mindenki számára gazdag és teljes életet keressünk.

Megjelent Peter Stott Hot Air: The Inside Story Of The Battle Against Climate Change Denial című filmje (Atlantic Books, 18,99 GBP). Ingyenes brit P&P 20 GBP feletti rendelés esetén hívja az Express Bookshopot a 020 3176 3832 vagy a telefonszámon.