Az orosz-ukrán válság feltérképezése: Hogyan vonulnak fel a NATO-erők a küszöbön álló háború miatt

Az elmúlt hónapokban több mint 100 000 katonát, tankot, tüzérséget és rakétát gyűjtött össze a határa közelében. Moszkva tagadja, hogy meg akarná támadni a volt szovjet köztársaságot, de az erők egyre idegesebbek, a katonai tömb potenciális harcra készül európai határainál.



Boris Johnson brit miniszterelnök állítólag több mint 1000 extra katona telepítését hagyta jóvá Kelet-Európába, valamint további repülőgépek és hadihajók telepítését a térségbe.

A katonai erőnek a térségbe érkezett új beáramlása tovább fogja növelni a NATO-katonák ezreit, amelyek már állnak az orosz invázió esetén Ukrajnában.

Az Egyesült Királyság azt mondta, hogy bármilyen orosz behatolást Ukrajnába gyors szankciókkal sújtanak, és mindkét fél számára pusztító hatású lesz.

A hétvégén Liz Truss külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az orosz invázió „valós veszélye” van.



Hozzátette azonban, hogy „nagyon valószínűtlen”, hogy brit erőket vetnének be a helyszínen harcolni egy konfliktusban, azt állítva, hogy a térségben tartózkodó brit erők célja a konfliktushoz közel álló NATO-szövetségesek támogatása.

Feltérképezve az orosz-ukrán válságot

Az orosz-ukrán válság feltérképezése: Az erők felsorakoztatása a küszöbön álló háború miatt (Kép: EXPRESS/GETTY)

A NATO-erők feltérképezve

A térségben kialakult helyzet a konfliktusra való felkészülés érdekében összeülő erők összejövetelével (Kép: EXPRESS)

Hogyan épülnek fel az erők?

Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyság Apache támadóhelikoptereket telepített a Baltikumba, rakétavetőket Észtországba, RAF századot a román és bolgár légtérbe, valamint egy Type 45 rombolót és offshore hajókat a Fekete-tengerre. Ez amellett, hogy 1000 katonát küldenek a már Észtországban lévő 900 katonához, valamint egy körülbelül 150 fős könnyűlovas századot Lengyelországban.



FELHASZNÁLÁSOK

Az Egyesült Államok 8500 katonát helyezett „magas készültségbe” Kelet-Európába való bevetés céljából.

Franciaország

Franciaországnak mintegy 4000 katonája van Romániában, és többet ajánlott fel.

Németország

NATO-társaival ellentétben Németország nem volt hajlandó fegyvert küldeni. Egy tábori kórházat, egy bunkert és 5000 sisakot küldött Ukrajnába.

Spanyolország

Spanyolország hadihajót küldött a Fekete-tengerre, és felajánlotta, hogy repülőgépeket küld Bulgáriának.



Dánia

Dánia fregattot küld a Balti-tengerre, és négy F-16-os vadászgépet küldött Litvániába.

Hollandia

Hollandiában egy hajó és egy szárazföldi egység áll készenlétben, és két F-35-ös vadászrepülőgépet küld Bulgáriába.

Az orosz-ukrán katonai egyensúlytalanság

Az orosz-ukrán katonai egyensúlytalanság látható (Kép: EXPRESS)

ukrán csapatok

Az ukrán csapatok egy lehetséges invázióra készülnek 2022 elején (Kép: GETTY)

A konfliktusövezeten belül Oroszország több mint 100 000 katonát, tankot, tüzérséget és rakétát gyűjtött össze, Ukrajnának pedig több mint 200 000 aktív katonája és 900 000 tartalékos katonája van.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a BBC Sunday Morning című műsorának nyilatkozva azt mondta, hogy „nagy árat” kell fizetni, ha Oroszország úgy dönt, hogy „erőt alkalmaz”.

Azt mondta: 'Minél agresszívebbek, annál nagyobb NATO-jelenlétet fognak elérni a határokon.'

Oroszország ígéreteket kér a NATO-országoktól, hogy Ukrajna soha nem csatlakozhat a 30 országból álló katonai szövetséghez, amelynek célja a tagállamok védelme és megsegítése támadás esetén.

Oroszország állítólag a NATO-országokat – amelyek közül néhány Oroszországgal határos – közvetlen fenyegetésnek tekinti biztonságára nézve.

Katonai állomány számokban

Katonai állomány számokban (Kép: EXPRESS)

Stoltenberg elmondta, Ukrajna továbbra sem tagja a NATO-nak, ezért „nem tervezik NATO harcoló csapatok bevetését”.

A NATO azonban kijelentette, hogy „a demokrácia és a jogállamiság mellett szilárdan elkötelezett Ukrajna szuverén, független és stabil, kulcsfontosságú az euro-atlanti biztonsághoz”, és Ukrajnát az egyik „legjelentősebb NATO-partnerségnek” nevezte.

Az együttműködés Ukrajna és a NATO között a 2014-es orosz-ukrán konfliktus után erősödött meg, amely a Krím félsziget déli részének elcsatolásával és a Donbász térségében folyó konfliktushoz vezetett.

A NATO sajtóközleményében azt mondta: „Az orosz-ukrán konfliktus 2014-es kezdetétől a NATO határozott álláspontot képvisel Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának nemzetközileg elismert határain belüli teljes támogatása mellett...

'Az Ukrajnának nyújtott politikai támogatással párhuzamosan a NATO jelentősen megerősítette Ukrajnának nyújtott gyakorlati segítségét.'